Az interneten rengeteg jó dologra lehet bukkanni, ha az ember eléggé szemfüles. Most éppen nem arra gondolok, hogy milyen érdekes csináld magad lakásdekorációs ötleteket találhatunk, hiszen erről akár órákon át tudnék mesélni, hanem arról, hogy akár olyan is megeshet, hogy az ember egy jó munkatehetőségbe fut bele. Az egyik barátnőmmel, Krisztivel például pont ez történt.
Kriszti, az alkalmi munkák királynője
Amióta ismerem Krisztit, szinte mindig mást csinált. Azt mondja, hogy nem szereti nagyon lekötni magát, illetve eddig még sosem talált olyan munkát, amire azt mondta volna, hogy élvezi és szívesen csinálná élete végéig. Rengeteg szakmája van, mivel sok mindent elvégzett élete során, attól függően, hogy éppen mi volt az a terület, ami érdekelte. Többek között van virágkötői, cukrász, pincér, és sminkes képesítése is. De ezeken kívül dolgozott már takarítóként is szállodákban például. Azt egészen szerette csinálni, mert a szállodában szimpatikusak voltak a kollégái és a főnöke is, viszont sajnos elég keveset lehetett vele keresni.
Ausztriai munkalehetőség
Egy ideje nem találkoztam már Krisztivel, viszont nemrégiben felhívott, hogy valamikor nincsen-e kedvem összefutni vele egy kávéra, vagy akár egy ebédre is. Mivel már régen láttam és kíváncsi voltam rá, hogy mi van vele mostanság, természetesen igent mondtam. Amikor megláttam, akkor azt vettem észre rajta, hogy szinte teljesen ki van virulva, első ránézésre is boldognak tűnt.
Amikor rákérdeztem, hogy mi az oka a felhőtlen jókedvének, akkor elárulta nekem, hogy az új munkája miatt érzi ilyen jól magát. Elkezdte mesélni, hogy mi történt vele, én pedig szinte csak pislogtam. Mondta, hogy egyik este mikor a netet böngészte, akkor rábukkant egy magyar weboldalra, aminek az a profilja, hogy lelkes és dolgozni vágyó embereknek segít alkalmi ausztriai munkákat találni, a vendéglátás területén. Amikor részletesen elolvasta a programjukat, akkor eleinte nem volt benne biztos, hogy ez neki való lenne, viszont aludt rá néhányat és úgy gondolta, hogy ebbe érdemes belevágnia.
Habár a német nyelvtudás elvárás volt az állások betöltéséhez, szerencsére Kriszti annyira pont beszélte a nyelvet, amennyire szükség volt rá. A cég nagyon segítőkész volt, és szinte pikk pakk segítettek neki összehozni egy telefonos interjút, amin Kriszti sikeresen vizsgázott és állást is kapott egy ausztriai szálloda konyháján. Azt hiszem ha jól emlékszem akkor azt mondta, hogy pincérnőként és mosogatóként dolgozott, és ő maga is meglepődött azon, hogy mennyire jól érezte magát a kint töltött idő alatt, arról nem is beszélve, hogy a fizetéséből viszonylag sokat félre is tudott tenni magának, hogy spóroljon a jövőbeli kiadásokra.
Azt mondta, hogy a legnagyobb bánata csak annyi volt, hogy ez egy szezonális munkalehetőség, amit az ember a nyári, illetve a téli szezonban tud végezni, a kettő között viszont itthon kell dolgoznia. Mondta, hogy természetesen télen is szeretne majd visszamenni, sőt, már alig várja, hogy az egész téli szezont a festői szépségű Ausztriában töltse, de addig sem restell. Jelenleg, ahogy régebben is, különböző takarítói állásokat vállal el, főleg szállodákban, és kisebb irodákban, amikor pedig van szabadideje, akkor sminkelést is vállal olyanoknak, akik valamilyen különleges alkalomra szeretnének profi sminkben pompázni.
Vajon ez nekem is alkalmas lenne?
Nagyon örültem annak, hogy Krisztinek ennyire jól megy most a sora. Azt sem tartom kizártnak, hogy egy bizonyos idő elteltével teljesen ki fog költözni Ausztriába, ha esetleg olyan munkalehetőséget talál, ami nem alkalmi, hanem állandó. Addig is viszont jó azt látni, hogy így is remekül érzi magát, hogy az évnek csak bizonyos hónapjaiban van ott kinn.
Miután elváltunk én is elgondolkoztam rajta, hogy vajon nekem való lenne-e egy ilyen munka. Kétségtelen, hogy nagyon izgalmasnak hangzik, ráadásul tényleg elég jó lehetőség, viszont én világ életemben szellemi munkát végeztem, nem vagyok benne biztos, hogy bírnám az ezzel járó fizikai igénybevételt. Arról nem is beszélve, hogy a párom is itt dolgozik, itt van minden családtagom és barátom, szóval szerintem én nem lennék sem elég rugalmas, sem elég kalandvágyó egy ilyen dologhoz.
Kriszti viszont, aki szereti a kalandokat és megőrül az állandóságtól, teljesen odáig van ezért. Szerintem azok, akik hasonlóan vagányak, nagy munkabírásúak és jól beszélnek németül, mint Kriszti, nekik tökéletes lenne ez a lehetőség.
Te kimennél Ausztriába szezonális munkát végezni?